Gondolatok a pénzről
A mai bejegyzésemet egy másik korábbi naplóbejegyzés illette.
http://szendreiadam.wordpress.com/2013/09/17/hogyan-kereshetsz-tobb-penzt-valojaban/
Nem a bejegyzéssel vitatkozom, mert sok mindenben egyetértek vele kivéve a bevezetését, mert azzal cseppet sem tudok azonosulni. Azért utalok rá, mert a bejegyzés indította el az alábbi gondolatokat.
A pénz egy nagyon érdekes kérdés. Sokan utálják, sokan rajonganak érte, sokak szerint a pénz rontja meg a világot, sokan azt vallják, hogy Őket hidegen hagyja. Egy biztos. A mai világban megkerülhetetlen a szerepe.
Azt gondolom, hogy a pénz egy remek dolog. De nem más, mint amire eredetileg kitalálták. Egy csereeszköz.
Azt gondolom, hogy a pénz megszerzése nagyon fontos. De nem mindegy, hogy a pénz a szolgád, vagy Te magad szolgálod a pénzt.
Aki azt mondja, hogy a pénz nem érdekli, az szerintem nem mond igazat. Lehet önmagát is becsapja, de nem mond igazat. Vagy azért áll így a pénzhez, mert annyi van neki, hogy valóban nem számit, vagy azért mert nem tudja, hogyan szerezze meg, ezért inkább menekül előle. De csak akkor hiszem el valakinek, hogy nem érdekli, ha akkor is ezt mondja, amikor egy orvos közli vele, hogy 5 000 000 Forintba kerül a műtét, amivel megmentheti a gyermekei életét.
Sokak szerint a pénz minden baj forrása. Ez sem igaz. A pénztől senki nem lesz se jó, se rossz. A pénz pusztán egy indikátor. Ha eredendően jó ember vagy akkor a pénzt is jó dolgokra fogod fordítani, tehát még jobb emberré válhatsz. Ha rosszabbik éned erősebb, akkor a pénz csak ezt fogja felerősíteni.
Sokak szerint a világban sokkal fontosabb dolgok is vannak, mint a pénz. Teljesen egyetértek velük. A pénz önmagában cseppet sem fontos. Azok a dolgok a fontosak, amiket megkapunk érte. Aki jó dolgokat akar véghezvinni, aki a világot akarja jobbá tenni pénz nélkül az is nehezen boldogul. Pénz kell, ahhoz, hogy etessük az éhezőket, pénz kell ahhoz, hogy egészségesebben éljünk, hogy tisztábban tartsuk a környezetünket. Egy mondás szerint üres marokból adni sem lehet.
Sokan kritizálják a tehetőseket, hogy felesleges dolgokra költik a pénzüket. Lehet, hogy sokak számára felesleges luxus 50 millió forintos autót venni. Szerintük az is csak egy autó, a sokkal olcsóbbak is elvisznek A-ból B-be. De ez egy felületes megközelítés. Azok az autók a technikai fejlesztések csúcsai. Ezek nélkül a fejlesztések nélkül az olcsóbb autók még mindig a Trabant szintjén mozognának. Ezek a fejlesztések elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy a mai középkategóriás autóba is legyenek légzsákok, automata klímák, és egyéb anno extrának tartott, de ma már hétköznapiként elfogadott felszerelések. Ha korábban senki nem áldozott volna ezekre a luxusokra, akkor a ma fejlesztései nem léteznének. Gondolj bele, egykor a villanyvilágítás a gazdagok pazarló luxusának számított. Remek fáklyák és hosszan égő gyertyákkal világítottak. Vajon mit szólnának sokan, ha ma is azt kellene használniuk?
De van egy másik megközelítése is a dolgoknak. Ezeket a luxuscikkeket gyakran magasan képzett emberek állítják elő különféle gyárakban. Ha a gazdagok nem vásárolnák ezeket a luxustermékeket, akkor milliók vesztenék el az állásaikat. Egyszerű, hétköznapi életet élő emberek.
Álszent dolognak tartom, hogy sokan minden rosszat kiabálnak a tőkére, közben pedig szó nélkül, de élvezik a tőke biztosította életszínvonalat. A legszebb, pedig az, amikor például híresen tőkeellenes elvakult természetvédők sorban állnak a tőke által működtetett nagyvállalatoknál, hogy azok a társadalmi felelősségvállalás alapján pénzt adjanak nekik a világmegváltó ötleteikhez.
Ahogy már mondtam önmagában semmi baj nincs a pénzzel. Azokkal az emberekkel van a baj, akik nem tisztességes eszközzel jutnak a pénzükhöz, vagy akik nem tisztességes célokra használják fel a pénzüket.
Hitem szerint az válik sikeressé, aki segít másoknak megoldani a problémáit. Legyen az a cipő megtalpalása vagy a pénzügyi problémák megoldása. De mindezt nem pusztán azért teszi, hogy a másiknak jó legyen, hanem ezzel a saját álmait is megvalósítja. Én óvakodnék azoktól, akik állítólag maguknak nem akarnak jót.
