Ferrari vagy Land Rover avagy álmok és szükségletek

Gyakran találkozom olyan helyzettel, amikor az emberek vágyai önmagukkal kerülnek ellentmondásba, illetve amikor nem igazodnak a valós szükségleteikhez.

Azokra az esetekre gondolok, amikor az ember egy általa elképzelt, vágyott munkát, társat keres, amiről azt gondolja, hogy számára tökéletes lenne, nem gondolva végig, hogy az mennyire illeszkedik a valós szükségleteihez. Mivel szeretem a példákat, most egy autós példát hozok.

Emberünk (aki egyébként falusi szőlősgazda, akinek a föld, a szőlő az élete) nagy álma egy Ferrari. Úgy hiszi, ez a tökéletes autó, erre vágyik, mindent megadna érte, hogy megkaphassa. Aztán vágyai teljesülnek, övé a Ferrari. Beleül, elindítja, de aztán pár hét után rá kell jönnie, hogy az autónak kemény a futóműve, nem igazán lehet vele a faluba vezető hepehupás úton közlekedni, (száguldozni meg pláne nem) kevésbé érzékeny a kormányszerkezete, kényelmetlen az ülése és hát kimenni vele a szőlőbe… na, aztán igazán lehetetlen vállalkozás.

Ferrari helyett szőlősgazdánk valószínűleg sokkal boldogabb lenne egy Land Rover Discovery terepjáróval. Hiszen ez az autó lenne az, ami az ő igényeinek valóban megfelel, és amit valóban tudna használni a mindennapokban.