Védencek és mentorok

Az egyik este belenéztem egy tehetségkutató műsorba és ennek kapcsán jutott eszembe, hogy milyen fontosak az ember életében a mentorok és mégis mennyire kihalóban van, mennyire félreértett az utóbbi időben ez a “tevékenység”. Pedig meggyőződésem, hogy az embernek az élete során szüksége van mentorra és védencre is.

Annak idején nagyon messziről, mélyről indultam, de mára szerencsére teljes, harmonikus az életem. Nem hibátlan, nem mentes a gondoktól sem, de határozottan rajta vagyok álmaim útján. Fejlődni, változni, újabb álmokat megvalósítani persze mindig lehet, de rajta vagyok a pályán, úgy alakul az életem, ahogy megálmodtam, nagyjából olyan emberré váltam, akivé válni akartam.

Mondhatnám persze, hogy ezért keményen megdolgoztam, mindennek busásan megfizettem az árát, ami igaz is, ugyanakkor tudom, hogy soha nem érhettem volna el ide, ha annak idején nincsenek mentoraim. Olyan emberek, férfiak és nők, civilek és vállalkozok, akik utat és példát mutattak, de ami a legfontosabb önzetlenül segítettek, támogattak.

Számomra a mentorok olyan emberek voltak, akik az élet valamely területén elértek valamit és nem voltak irigyek a tudásukra. Szívesen segítettek annak, aki ugyanabba az irányba tartott, mint ők. A pályám elején megkérdeztem az egyiket, miért ez az önzetlen segítség? Mert az akkori énemnek picit gyanús volt az ilyen.

Azt mondta az irigység felesleges negatív energia. A torta mindig egyre nagyobb és mindig elegendő ahhoz, hogy mások is hozzáférjenek, egyenek belőle. Másrészt lehet, önzetlennek tűnnek, de ez nem teljesen igaz. Abban a hitben segítenek, hogy azt remélik, akiket támogatnak, majdan ugyanúgy támogatja a változni, az életükön változtatni akarókat. A mentorálltból mentor lesz, aki így „fizet” majd a mentorállásért.

Nekem több mint húsz év kemény munkám van abban, hogy ott tartsak, ahol tartok. Most már könnyű, de megérte megtenni azt, amit mások nem tettek meg azért, hogy most úgy éljek, ahogy mások nem élhetnek. Nem fizikailag volt nehéz, hanem lelkileg volt megterhelő a változás.
Mindezt azért írom ide le, mert többeknél látom, olvasom, hogy változni, változtatni akarnak az életükön. Nekik üzenem, hogy baromi nehéz lesz, de akkor is menjenek végig a megálmodott úton! De azt is tudniuk kell, hogy egyedül nem megy. Jobb, ha valaki a kezüket fogja. Ezért bátran keressenek maguknak mentort, mentorokat.

 

Please follow and like us:
RSS
Follow by Email
Twitter
Visit Us
YouTube
LinkedIn
Share
Instagram

Szóljon hozzá!

Tetszett a blog? Kérlek mond el másoknak is! :-)

%d blogger ezt szereti: